Fékezési folyamat: Ha fékezésre van szükség, a légkamra tolórúdja elfordítja a nyomókart. Ez a forgás nemcsak a fékező elmozdulását generálja, hanem növeli a fékezőerőt is. Ezt a fékerőt és elmozdulást azután továbbítják a referenciaülésre. A referenciaülés viszont a csavaron keresztül nyomja a belső súrlódó betétet, megszüntetve a hézagot a féktárcsa és a féktárcsa között. Ezzel egyidejűleg a féknyereg a reakcióerő hatására befelé mozdul el, aminek következtében a külső súrlódó betét szorosan a féktárcsához illeszkedik, így éri el a fékhatást.
Fékvisszatérés: A fékpedál elengedése után a légkamrában lévő légnyomás felszabadul, és a visszatérő rugó aktiválódik, visszahelyezve a referenciaülést és a csavart kiindulási helyzetükbe. Ez fenntart egy bizonyos rést a féktárcsa és a súrlódó betét között, felkészülve a következő fékezésre.
Automatikus kompenzáció: A súrlódó betét és a féktárcsa közötti hézag megfelelő tartományon belüli tartása érdekében a fék automatikus kompenzációs mechanizmussal van felszerelve. Ez a mechanizmus minden munkaciklusban ellenőrzi a hézag értékét. Ha a hézag meghaladja a beállított értéket, a mechanizmus a menetes pár elforgatásával állítja be a hézagot, biztosítva, hogy a súrlódó betét és a féktárcsa közötti hézag 0,7 és 1,2 mm között legyen. A túl kicsi rés túlmelegedést okozhat a fékterületen, míg a túl nagy rés elégtelen fékerőt vagy meghibásodást okozhat.
